Die Perhentian Insel bestehen aus zwei Inseln: eine große und eine kleinere. Beide sind mit dichtem Dschungel bedeckt, aber beide haben 3-4 schöne Strände mit weißem Sand. Wir entschieden uns für die größere Insel und hier auch für die ca. 1 km lange Flora Bay. Diese Entscheidung stellte sich später als goldrichtig heraus, hier war es am ruhigsten, ohne Motorbootverkehr und Partys.
Wir wurden mit einem Schnellboot auf die Insel gebracht – es war an sich schon ein Erlebnis so schnell und so schüttelnd üder die Wellen zu „fliegen“. Es gab gerade Ebbe, so musste ein kleines Motorboot uns einige Meter vor der Küste abholen. Wir nahmen ein Bungalow direkt am Strand in Fauna Resort. Ich stellte meine Rucksäcke ab und genau 1,5 Minuten später stürzte ich in meinem Bikini ins warme Meer. Es war herrlich hier.
Am Abend aßen wir schön beim Kerzenschein und lauschten dem Wasser (so schön kitschig romantisch). Es gibt übrigens keinen Alkohol auf der Insel. Man kann nur „schwarz“ Bier kaufen, eine Büchse kostet 2,5 Euro. Hier gibt es übrigens ganz viele Federmäuse, die ständig um einen herumfliegen.
Als wir in unseren Bungalow zurückkamen, stellten wir fest, dass eine Maus oder so gewütet hatte, meine Unterwäsche und Seifen wurden auf dem Tisch angeknabbert… wir stellten uns auf eine Nacht wie in Nepal ein… aber zum Glück blieb alles ruhig – bis auf meinen Magen, dem der Mango Juice ganz und gar nicht gefallen hatte.
Am nächsten Tag zogen wir nach Flora Bay um, hier bekamen wir auch ein Bungalow direkt am Strand, aber mit ein bisschen schönerer Eintrichtung – ohne Maus. (Übrigens an unserem letzten Tag wurde es Gewiss, es handelte sich nicht um eine Maus, sondern um so eine Art Eichhörchen, die ständig an den Bäumen herumtobten)
Die drei Tage vergingen mit Lesen, Schnorcheln und Sonnen. Wir machten einen Schnorchel-Boottrip um die Insel. Es war wunderschön, wir stoppten an 4 verschiedenen Stellen. Wir schwamen mit vielen Hunderten von bunten Fischen, bewunderten Korallen. Aber als ein Hai (hier gibt es viele von denen) direkt an uns vorbei schwamm, war es mir ganz schön mullmig im Magen als ich in den kalten Knopfaugen des Hais blickte. Süßer fand ich die schwimmende großen Meeresschildkröten – die konnten wir aber nicht lange genießen, weil es in der Gegend viele Quallen gab, die uns ständig pieksten.
Leider gibt es hier viele Touristen die einfach blöd und ignorant sind – stellen sich beim Schnorcheln auf die Koralle. Mittlerweile sind schon viele gestorben und oben ist nur noch der blanke Stein zu sehen. Wir trafen hier auch auf deutsche Touristen – die selbstverständlich auf einem Korall drauf standen. In mir kochte solche Wut über so große Dummheit, dass ich sie anfuhr. Natürlich war ich die Doofe, sie wären bloß auf einem Stein gestanden – tja, wer nicht einmal einen Korallen von einem Stein unterscheiden kann – was sollte ich noch darauf reagieren. Es ist einfach Schade, dass es hier Jahr für Jahr weniger Korallen gibt. Schilder gibt es leider auch nicht, die auf auf das Schützen der Koralle hinweisen würde, in Ägypten standen solche Schilder auf jede 200m.
Es gibt hier übrigens auch viele einheimische Touristen (Europäer gibt es hier nur Holländer und Franzosen, die sich trauen ohne Pauschalpacket Urlaub zu machen). Für uns ist es sehr komisch die vielen muslime Frauen, mit Kopftuch, T-Shirt und langer schwarzen Hose bekleidet am Strand Volleyball spielen und spazieren gehen zu sehen.
A Perhentian szigetek tulajdonképpen két kis szigetből áll, egy nagyobb és egy kisebb. Mindkettőt sűrű dzsungel borítja, de mindkettőn akad 3-4 nagyobb fehér homokos strand. Mi a nagyobb sziget eldugott öblét, a Flora Bayt választottuk, amit nem is bántunk meg, mert itt nem volt nagy motorcsónak forgalom, se partik. A szigetre csak motorcsónakkal lehet eljutni (25 perc), szinte repül az ember a hullámok fölött, de közben minden landolásnál kirázza a lelkét. Először a Fauna Resortban vettünk ki egy faházat közvetlen a strandon. Leraktuk a hátizsákokat és alig 1,5 perc múlva már szaladtam is a meleg hullámok közé. Gyönyörű volt a környék. Este egy kis parti étteremben ettünk (csak műanyag asztalok, semmi extra) gyertyafénynél, olyan igazi giccses, romantikus volt. Egyébként alkoholt nem lehetett kapni a szigeten, csak feketén 2,5 Euroért. Viszont volt sok denevér, állandóan a fejünk körül repkedtek. Amikor visszaértünk a faházba, láttuk, hogy egy egér dézsmálta meg a szappanjainkat, sőt a fehérneműmet… így emlékezve nepáli élményünkre, egy nyugtalan éjszakára számítottunk… de szerencsére nem így lett. Csak a mangó shake-et nem igazán megköszönő gyomrom nyugtalankodott az éjszaka.
Másnap átköltöztünk a Flora Bay Resortba, itt is közvetlen a parton laktunk, csak éppen egér nélkül (egyébként az utolsó nap rájöttünk, hogy nem egér volt, hanem olyan mókushoz hasonlító állat, ami egész nap a környéken rendetlenkedett).
A három napunk napozással, pihenéssel és snorrizással telt. A legjobb egy motorcsónakos túra volt a sziget körül. Négy helyen álltunk meg, és ugorhattunk a vízbe szétnézni. Sok száz színes hal között úsztunk, megcsodáltuk a hatalamas korallokat. Amikor aztán hirtelen egy cápa úszott el közvetlen alattunk, kissé ideges lettem. Ijesztő ám abba a hideg gombszembe nézni, és azt az álkapcsot látni. De sok van belőlük a környéken és nem csinálnak semmit, ott úszkálnak a sok turista környékén. Nekem az úszó tengeri teknősök sokkal jobban tetszettek. Csak sajnos azon a környéken sok medúza is volt és állandóan csipkodtak.
Természetesen, ez az élmény se telhetett el valami negatívum nélkül. Iszonyatosan felidegesítettem magam rajta, hogy sok felelőtlen turista egyszerűen ráállt a korallokra! Hogy lehetnek az emberek ilyen buták, hogy megölik ezt a szépséget?!?! Amikor aztán német turistákat is láttam, nem bírtam magammal, odaszóltam nekik. Ők még a korallt se tudták egy sziklától megkülönböztetni. S már annyi olyan szikla van, amin látszik, hogy a tetején a rálépéstől elhalt a korall. De miért nincsenek itt táblák, mint Egyiptomban, ami a hülye turistát egy kicsit is figyelmezteti, hogy a korallokra nem kéne rálépni? Egyszerűen elszomorít, hogy pár év múlva már ennyi se lesz belőlük.
Európaiak nincsenek itt sokan, csak éppen francia és holland családok.
De a legfurcsább számunkra az volt, ahogy a muszlim fiatal lányok fejkendőben, pólóban és hosszú nadrágban úsztak, röplabdáztak és sétáltak a strandon.
Fotos
Wie traumhaft! 🙂