Mittlerweile genießen wir das Vallet Parking – es geht wirklich sehr schnell, und die paar Dollar sind es echt wert – und wer hat schon Lust früh um 7 mit mehreren Koffern meilenweit im Parkhaus rumzulaufen.
Zuerst mussten wir wegen unserem Fehlkauf unseren Handyvertrag in Walmart kündigen, zum Glück ist die Angestellte entgegenkommend, und dürfen kostenlos telefonieren. Parallel frühstück natürlich bei McDonalds.
Wir waren aber um 9 schon an Lake Mead und dann fuhren aber gleich weiter zu Hoover Damm. Paar Bilder über die Anlage reichen – mehr Zeit haben wir nicht und eigentlich wird uns sowieso immer schlecht wenn wir an das verschwindende Wasser und Wasserverschwendung denken.
Williams hat noch einen alten Dampfer und mehrere Nostalgie-Tankstellen – liegt ja an der Route 66. Unser Ziel ist aber noch über 1 Std. weg.
Endlich an dem Grand Canyon angekommen laufen gleich zum Rand vor. Gigantisch!
Wir laufen ein Stück am Rand entlang – wir sehen aber irgendwie immer wieder dasselbe. Wir beschließen zum westlichen Bright Angel Lodge zu fahren und dort mit dem Bus zu Hopi Point weiter. Hier sollte man Kondore sehen können – leider haben wir kein Glück – dafür sieht man hier aber den Colorado Fluß unten in der Tiefe. Wir liefen noch ein Stück am Canyonrand und fuhren zurück zu Bushaltestelle. Kaum ausgestiegen erblickten wir ein Kondor – und gleich mehrere. Wir beobachteten sie lange – mussten aber dann doch los – es war noch ein langer Weg zurück nach Kingman, wo wir in Comfort Inn unser Zimmer reserviert hatten. Deshalb hielten wir dann auch nochmal bei Denny’s in Williams.
7-kor találkozás a szökőkútnál, és milyen jó dolog ez a Vallet Parking – alig hogy odaadjuk a cetlinket, pár perc múlva már hozzák is az autónkat – nem kell mérföldeket gyalogolni a böröndökkel a hatalmas parkolóházban. Sajnos be kell ugranunk a Walmart-ba, mert fel kell mondanunk a telefon elöfizetést. Így reggeli megint McMuffint eszünk. 9 órakor már a Lake Mead-nél vagyunk, de a Hoover Dam (duzzasztógátnál) sem idözünk sokáig – egyébként is elszomorít az iszonyatos vízpocsoklás itt a környéken.
Williams egy aranyos városka, a legendás 66-os út régi szakasza – sok kis nosztalgikus benzinkút van, söt egy gőzmozdony is. Innen még egy óra mire végre elérünk a Grand Canyonhoz. Rögtön a leglátogatottabb kilátó helyhez megyünk és sétálunk a kanyon peremén. A látvány gigantikus, a szakadék hatalmas – de valahogy akár hogy sétálunk mindig ugyanazt látjuk. Ìgy úgy döntünk hogy elmegyünk egy másik szakaszához. Ìgy elautózunk Bright Angel Lodge-ig ahol buszra szállunk. A Hopi Point-nál szállunk ki –itt állítólag lehet látni kondorokat – de nem volt szerencsénk. De innen le lehet látni a Colorado folyóra. Sétálunk egy másik kilátó pontig aztán busszal visszamegyünk a kiindulópontra. Alig hogy leszálltunk, észrevettünk pár kondort és azokat figyeljük egy jó ideig – de hosszú út állt még elöttünk, így indulnunk kellett.
Már kezd lemenni a nap és vacsi nélkül nem akarunk útra kellni, így Williamsben eszünk a Denny’sben. Autózás nyugat felé a sötétben a nagy semmi közepén mire megérkezünk Kingmanba 2120-kor a Comfort Innbe.
Fotos
