Früh war was los am Campingplatz! Nicht nur die anderen Camper frühstückten, die Paviane verlangten auch ihren Anteil. Sie haben die Leute richtig terrorisiert und die Frühstückstische überfallen, Cornflakes-Schachteln und Brötchen geklaut. Wir haben aufgepasst, ließen nichts auf unserem Tisch draußen liegen. Aber als wir das Dachzelt zusammenklappten, sahen wir nur einen Schatten und merkten, dass eine Affe mit einer Geschwindigkeit sich in den Hinterteil des Autos geschwungen und meine Packung Äpfel geklaut hatte. Dann machte die Packung mit einer Gemütlichkeit auf, teilte die 4 Äpfel mit seinen Kumpels und verspeiste einen Apfel vor meinen Augen. Eine Frechheit!!! Hätten sie mir meine Nippons geklaut, hätte ich sie nicht so kampflos aufgegeben 🙂
Wir wandern am Morgen noch ein Stück auf dem Panorama-Wanderweg Richtung Plateau – und sehen niedliche Miniantilope – Dikdiks.
Richtung Grootfontain fahren wir erstmal über 100km lang Schotterpiste, von dort aus dann wieder Teerstraße nach Rundu.
Nach dem Veterinärzaun sehen wir die ersten einfachen Dörfer – kleine Höfe mit 5-6 Strohütten, die meisten davon sehr schön sauber gehalten. Die Leute sind hier für unsere Verhältnisse arm – aber ob sie deshalb unglücklich wären… davon waren wir ganz und gar nicht überzeugt.
Bei Rundu übernachten wir auf einem schönen Campsite in Kaisosi Lodge, direkt am Ufer der Kavango – und kämpfen gegen einen Pfau dieses Mal, der immer sehr neugierig zu nah an unser Grillgemüse ging… Hilfe, hier müssen anscheinend unser Essen ständig vor Tieren schützen!!! 🙂
A kempingben szinte mindenki korán kelt és aztán nyugisan reggelizett, ill. reggelizett volna. De egy csapat pávián is éhes volt és mindenhol megpróbált bármi féle ennivalót lopni. Egy csoport túrista asztalán ugráltak és müzlis dobozzal és zsömlével lettek gazdagabbak. Mi vigyáztunk az asztalunkra, semmit nem hagytunk kinn. De amikor aztán épp a sátrat hajtottuk össze, éppen csak egy árnyékot láttunk az autó mellett és már szaladt is el a tolvaj – sajnos ellopták a csomag almámat a kocsi hátsó feléböl, pedig 1 méterre áltunk az ajtótól. Sajnáltam az almákat, de mit tud tenni az ember – elökapja a fényképezögépet és lefényképezi a tettest és közben mosolyog, mert ilyen csak Afrikában történhet meg 🙂
Reggeli után elindulunk hegynek felfelé a panoráma úton és sok kis pici antilopot látunk, úgy hívják öket dikdik. Nagyon közel merészkednek hozzánk.
Miután elhagyjuk a nemzeti parkot 100km-en keresztül homokos úton haladunk farmokon át – és nem sok látnivaló van.
További 200 km után egyhagyjuk az állat-egészségügyi kordon kerítést, amit föképp azért húztak, hogy Namibia farmjait megvédjék a marhapestistöl – tehát innen kezdödik az igazi Afrika. Az út szélén sok kis „udvar“ van, ami náddal/füvel körbe van kerítve, a közepén egy nagy fával és 5-6 nádkunyhóval. A legtöbb udvar tiszta, frissen van seperve. Látszik, hogy az emberek szegények – de hogy emiatt boldogtalanok lennének, az nem látszódott rajtuk egyáltalán. Egyböl észre lehetett venni, hogy vannak még kultúrák akik számára nem a pénz jelenti a boldogságot.
Rundu város határában a Kaisosi Lodge kempingjében szálltunk meg. Itt egy páva próbált állandóan a vacsoránk közelébe kerülni – Afrikában minden állat ételtolvaj? 🙂
A naplemente itt is gyönyörü volt – a Kavango-folyó itt a határt képezi Angolához.
Fotos
